Kis lakás, pici szobák, térnövelő megoldások 3./5 - Fény és lég

Engedjünk be minél többet!

Természetes fényből és friss levegőből soha sem lehet túl sok. Ez bármilyen lakásra, házra igaz, de fokozottan fontos kis terek esetén.

Bizony a friss levegőnek is sok köze van ahhoz, hogy egy lakás mennyire tűnik szellősnek(!), tágasnak. A sokféle, zavaró szag ugyanúgy nyomasztólag hathat, mint a kosz és a rendetlenség. Kicsi lakásokban ha például odaég a rántás, szaga pillanatokon belül képes birtokba venni a teljes légteret.

A kellemetlen szagok és az áporodott levegő ellen természetesen a legegyszerűbb ha rendszeresen és gyakran szellőztetünk, de emellett “védekezhetünk” szagelszívással is. Utóbbi fokozott jelentőséggel bír a jellemzően ablaktalan mellékhelyiségekben, és a fürdőszobában is - páraelszívással párosulva. Nagy hasznunkra lehet akkor is ha amerikai konyhás nappalink van, valamint ha minden ablak egy frontra néz, és nem tudunk az odaégett étel szagától kereszthuzattal megszabadulni.

Most pedig rátérek a számomra izgalmasabb címadóra. A sok fény szabad áramlásának köszönhetően lényegesen nagyobbnak tűnhet a lakás. A napfény azonban más szempontból is fontos tényező, korántsem csak a térérzetünket befolyásolja. Hangulatunkra is igencsak jótékonyan hat egy világos, jó időben verőfényes otthon, bármekkora legyen is az.

A tágasságra visszatérve: ha jobban belegondolunk, a fény ennek alfája és omegája. A korábban tárgyalt világos színek is azért kellenek, hogy több fényt verjenek vissza, a kecsesebb bútoroknak köszönhetően pedig a fény kevesebb akadályba ütközik, ezáltal jobban betölti a szobát. Ezek mind akkor fontosak, ha a fény már úgymond a lakásban van. Először viszont nézzük meg, hogyan érhetjük el, hogy minél több fény jusson be a falak közé.

1. Paneloknál ebből a szempontból csak az ablakoknak és esetleg egy darab erkélyajtónak van jelentősége. A bejárati ajtók többnyire homályos vagy kifejezetten sötét folyosókra nyílnak. Betörésbiztonsági szempontból is jobb, ha ezeknek nincs üvegfelületük ha másért nem is, azért mert hivogatólag hathat. Bár lehetnek olyan világos, külön is lezárt folyosók jobb környéken álló panelházakban, ahol talán érdemes elgondolkodni egy tejüveggel kombinált bejárati ajtó használatán is, de ezek száma szerintem elenyésző, az ilyen ajtókkal most nem foglakozok részletesebben.

Valami ilyesmire gondolok.

2. Ha természetes fény, akkor ablakok. Az ablaknyílások méretét panelben (sajnos) nem igazán lehet növelni. Kivételt képeznek sokszor a loggiákat a szobától elválasztó falszakaszok. Nálunk például ezen a helyen nem betonba vannak ágyazva az ablakok és az erkélyajtó, hanem egy műanyag panelba. Ha ezt lecserélnénk egy üvegfalra, sokkal világosabb lenne a szoba. (Már bánom, hogy a felújításkor ezt nem tettük meg…)

        

3. Ott, ahol ilyesmi nem jöhet szóba, még mindig operálhatunk az ablak fajtájával. Tapasztalatból tudom, hogy egy kétszárnyú ablak például mennyivel kevesebb fényt enged be ugyanazon a helyen, mint egyszárnyú testvére. A további osztásokról nem is beszélve. Az egész falszakaszt betöltő ablaksor egyik elemét is helyettesíthetjük nem nyitható üvegtáblával. Ezáltal a vastag ablakkeret helyére is üvegfelület kerül, és érzékelhetően több fény jut a szobába.

4. Ha az ablakok a helyükön, jöhetnek a függönyök és az egyéb árnyékolási technikák. A sötétítő függöny használatától legszívesebben eltanácsolnék mindenkit. Ha olyan fajta és annyi függönyünk lenne, hogy kizárólag azzal sötétítsünk, akkor nehezen tudnánk nappal úgy elkötni, hogy ne árnyékoljon jelentősen oldalirányba. Az viszont tény, hogy nagyon otthonos hangulatot áraszt, sokat  “puhít” a szobabelsőn. Ezért érdemes lelógatni egy kicsit mutatóba az ablak egyik vagy mindkét oldalán úgy, hogy ne takarjon belőle semmit.

Szembe jött velem egy egyszerűen nagyszerű rajz erről.
Bal oldalt a hogyan NE, jobb oldalt a hogyan igen.

Függönyöket valahogy így.

Arra figyeljünk oda, hogy egyszerű, légies függönyt válasszunk, melynek világos színe harmonizál a fal színével. Ha a függönnyel csak a kíváncsi tekintetek ellen akarunk védekezni, akkor pedig kifejezetten áttetsző, fátyol szerű vagy ritka szövésű anyagot alkalmazzunk. Mindenképpen kerüljük a dúsan leomló és súlyos drapériákat!

Más sötétítési módok kevésbé vannak útjában a nappali fénynek használaton kívüli állapotban, nézzük mik ezek!

5. Én azt mondom, hogy panellakás keleti, déli vagy nyugati - nyáron nagyon is napsütötte - ablakaira a redőny a legjobb árnyékoló.

A legjobb hővisszaverő a fehérre festett alumínium. Nekünk ugyanazon az oldalon van a gyerekszoba és a hálószoba ablaka is. Első körben csak a gyerekszobára tetettünk. Jött a kánikula, és érezhetően SOKKAL hűvösebb volt ott, mint a hálóban. (Nincs légkondi, nem amiatt. J)

6. Na de vannak árnyékos és északi fekvésű ablakok is, valamint az alumínium és műanyag redőnynél jóval esztétikusabb kinézetű egyéb sötétítők. Nézzünk meg párat.

A redőny lehet fából is. Egy fokkal szebb.

Reluxa. Lehet műanyag, a szivárvány színeiben játszó,
de én egyértelműen a fa anyagúra és színűre szavazok.

Szalagfüggöny.
Én legfeljebb irodába tudom elképzelni, de ott sem tetszik.

Roletta

Római roló

Római roló bambuszból.
Nekünk az erkélyen van ilyen, nagyon hangulatos!

... és persze egyebek. Van például hővisszaverő anyagból készült kültéri roló is, és sokaknak nem ismeretlen az irodaépületeken előszeretettel alkalmazott kültéri reluxa sem. Ezek azonban viszonylag drágák, és a redőny hőszigetelő tulajdonságait nem szárnyalják túl.

A fény beáramlásának témája tehát kicsit ellentmondásos, mert bár a “minnél többet” alapszabály van érvényben, igenis vannak helyzetek, amikor kénytelenek vagyunk útját állni. Nekem a nyári nap melege és a rovarok elleni védelem a “gyenge pontom”. (Igen, a szúnyogháló is meglepően sok fényt fog vissza.) 

Ha már muszáj sötétíteni, neked mi a kedvenc árnyékolási technikád?

            Képek forrásai itt.